A B9-vitamin, amit inozitnak is hívnak a legnagyszerűbb ellenszere az érelmeszesedésnek. A leticin egyik alkotóeleme, a kolinnal együtt. Ha pedig a leticin koleszterinnel találkozik, akkor azt pillanatok alatt képes feloldani és így az folyékony állapotban már ártalmatlan. Azonban a cukorbetegek magas vércukorszintje képes megakadályozni az agyat és az idegsejteket, hogy felvegyék a B9-vitamint. ÍEnnek követkeményei a cukorbetegek jellegzetes mozgásszervi betegségei.

Egyébként az inozit, amíg a vérben sodródik, addig halott anyag, de mikor megérkezik az idegsejtbe, akkor igazán magára talál. Molekulái foszfátokká alakulnak, így kalciumionokat képesek milliószámra felébreszteni, hogy ingerületet adjanak át.

Hiányában ekcéma, hajhullás, keringési zavar, alváspanaszok, szempanaszok, székrekedés, ideggyengeség és szorongás jelentkezhet.

És miben találunk rengeteg B9-vitamint? Az inozitnak kiváló forrása a hús, a tej, a gabona, a gyümölcs, a dió és a főzelék. Ennek az anyagnak a legnagyíobb ellensége pedig a különböző gyógyszerek és a koffein.

A B10-vitaminnak már neve is érdekes: PABA-nak hívják, mely mozaik feloldása a para-amino-benzoesavot rejti magában. ennek az anyagnak köszönhető a ránctalan és puha bőr, a dús, erős és fényes haj. A bőr hámsejtjeiben koncentrálósik ez az anyag és képes arra, hogy kiszűrje a káros UVA- és UVB-sugarakat, így megakadályozza a bőrrák kialakulását is. Megállíthatja, sőt enyhítheti a vitiligot (fehér foltok a bőrön). Lassítja az öregedést, őszülést, ráncok kialakulását.

A szövetekbe a bélflórán keresztül jut el a bélflórából mint a folsav része.

Hiányában emésztési zavarok, idegesség, ingerlékenység, fejfájás, gyors kifáradás, bőrelváltozás, bőrbetegségek, hajhullás és őszülés jelentkezik.

A B7-vitamin, a biotin legfontosabb feladata, hogy a vércukorszintet stabilizálja. A biotin a vérben levő vércukor mennyiségét 80-100 mg/100 ml-re állítja be. Ha ennél kevesebb glükóz van a vérben, akkor idegesek, ingerlékenyek leszünk, rosszabb esetben gyötrő gondolatok is elfoghatnak. 30 mg-nál jelentkezik az az eset, amikor már képtelenek vagyunk ellátni a feladatunkat. A szervezet képes egy ideig tárolni: a nők általában kevesebbet, a férfiak többet raktároznak belőle, így a nők hamarabb lesznek idegesek és depressziósak. A biotin segít a fehérje feldolgozásában is, a folsav, a pantoténsav és a B12-vitamin hatását fokozza. Hozzájárul a zsírsavak felépítéséhez, lebontásához, elégetéséhez. Kéntartalma miatt a bőr, haj, körmök vitaminja is.

A táplálék fehérjéiből oldódik ki és jut tovább a vérbe vagy a bélfal állítja elő. Ha hiány lép fel, akkor szintén a fáradtság, ingerültség, hajhullás, idegesség jelentkeznek mint tünetek. Kerüljük el ezeket, fogyasszunk sok májat, tojássárgáját, diót, mogyorót, mandulát, gombát, parajt.

A B8-t vitamint kolinként is ismerik, de hívhatjuk nyugodtan az agy vitaminjának is, mivel nagymértékben serkenti az agyműködést. B8-vitamin kell ahhoz, hogy a sejtek fel tudják venni a koleszterint és az ne keringjen a vérben. De ezenkívül ez az anyag az, mely egy igen fontos idegközvetítő anyagot is termel, melyet akkor használunk, ha koncentrált erőfeszítésre van szükségünk. A kolinhiánynál tehát az első tünet az, hogy az illető csak kevés ideig tud koncentrálni és képtelen arra, hogy tartósan örüljön.

A kolin önállóan vagy hordozóanyagokkal a vérbe és a májba kerül. A májban pedig beépül a zsírfehérjébe és a véredényeken keresztül jut el a test minden egyes sejtjéhez. Naponta 3-4 grammra van belőle szükségünk, de ha sokat stresszelünk, akkor ennél többet kell bejuttatni a szervezetünkbe. Ha ez nem történik meg, akkor igen kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk: fejfájás, fülzúgás, vérkeringési problémák, ingerültség, alvászavar és feledékenység is jelentkezhet. Azonban ha elegendő májat, tojást, sörélesztőt, búzacsírát eszünk akkor ezekkel a problémákkal nem kell számolnunk. Leticinnel is pótolható ugyan, de csak rövid távon, mivel hosszú távon ez B6-vitamin hiányt okozhat.

A B5-vitamin, a pantoténsav számos jótékony hatással bír: zsírbontásban, stresszcsökkentésben, gyulladáscsökkentésben, energiatermelésben, a koncentráció fokozásában nélkülözhetetlen. De meg kell említeni azt is, hogy az egészséges hajhoz és fényes bőrhöz is szükség van a B5-vitaminra. Vagyis a B5-vitamin hozzájárul a szép külsőhöz, az egészséges megjelenéshez, az idegeink épségéhez, de még a végtagjaink megfelelő vérellátásához is. Segítségével könnyedén lefogyhatunk és jó közérzetünk is biztosítva van.

Azonban táplálkozási szokásaink nagymértékű változásával hozzájárultunk ahhoz, hogy a pantoténsav hiánya könnyen kialakuljon. Világunk felgyorsult, egyre kevesebb időt szánunk magunkra, egyre több gyorskaját vagy félkész ételt fogyasztunk.  Feldolgozott élelmiszereket vásárlunk: kosarunkba konzervek, UHT tej, fényezett rizs stb kerül. Ezzel mindannyian tisztában vagyunk. Feldolgozott élelmiszereket vásárlunk: kosarunkba konzervek, UHT tej, fényezett rizs stb kerül. Azonban a következményekkel nem. Pantoténsav nincs a készételekben, csak a nyers élelmiszerekből pótolható a megfelelő mennyiségben. “Gondolom felvetődött a kérdés, akkor miért is kell feldolgozni? Nagyon kézenfekvő a válasz. A gyártók érdeke is azt diktálja, hogy egy termék minnél tovább megőrizze a minőséget, azaz eladható legyen. Déligyümölcsöknél (lehetne mást is említeni, nemcsak erre érvényes az alábbi állítás) ugye legalább egy hét telik el a leszedéstől a szállításon keresztül addig, amíg a vásárló megveszi és hazaviszi. Ilyenkor leszedik a zöld banánt vagy narancsot és kezelik felületkezelő anyagokkal és érlelésgyorsítóval, hogy a boltok polcaira már a szép érett gyülölcs kerülhessen. Ez is külön szakma ám, hogy pont akkorra érjen meg, ne korábban és ne később. Az is előfordulhat, hogy a húsnak vízíze van, túlságosan fakó stb. Ezeken és más problémákon könnyen lehet segíteni ízfokozók, hormonkezelés, csomagolás, mesterséges adalékanyagok segítségével. Így egy vizes, íztelen húst úgy feljavíthatunk, mintha semmi baja sem lenne. Persze mindennek ára van: nem elég, hogy becsapják a vásárlót, még az egészségét is károsítják.” (egy orvos véleménye)

És milyen tünetek jelzik ennek az anyagnak a hiányát? A gyermekeknél tanulási nehézségek adódhatnak, a felnőtteknél hajhullás, őszülés, izületi fájdalmak, ingerlékenység, székrekedés és szempanaszok is jelentkezhetnek. De akár a túlzott pantoténsav hiánya okozhat idegösszeroppanást is.

És mit kell ennünk ahhoz, hogy ne jussunk ilyen helyzetbe? Elég pantoténsav van a májban, a búzakorpában, a pisztrángban, a napraforgóban, a sajtban, a diófélékban, a teljes kiőrlésű gabonákban és a teljes tejben.

A folsavat nevezik B4-vitaminnak, melynek fő feladatai közé tartozik a a jó hangulat biztosítása. Azonban csak B12-vitaminnak tud hatékonyan együtt dolgozni, mert B12 szükséges ahhoz, hogy a sejtekbe elegendő mennyiségű folsav kerüljön. A folsav ezután már képes maga elvégezni a feladatát: az ingereket közvetíti az idegrendszerben. Vagyis a folsav gondoskodik a jókedvről, az örömről, a büszkeségről, az optimizmusról, a bátorságról és az önbizalomról, vagyis csupa olyan jó és hasznos érzelemről, mely egy ember alapvető szükségletei közé tartozik, olyanokról, melyekre vágyunk.

De a vörösvértestek színéért is a folsav tehető felelőssé. Valamint nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a nukleinsavak felépítésénél is jeleskedik, hiszen a DNS-einket is tárolja. De szerepe van a gyomor megfelelő működésében és a hajnövekedésben is.

Ha azonban nem visszük meg a megfelelő mennyiséget a szervezetünkbe, akkor a b4-vitamin hiánya is igen változatos tüneteket képes produkálni: korábban őszülünk, vérszegények leszünk. Ezenkívül állandóvá válik a nyugtalanság érzet, fáradtság, szorongás, levertség, depresszió szórakozottság jelentkezhet. De kialakulhat alvászavar és az emésztési zavarok sem ritkák ebben az állapotban.

A folsav glutaminsavhoz vagy annak sóihoz kötődve szívődik fel a vékonybélben. Bizonyos fehérjék csak a folsavval törődnek, megvédve őket az éhes bélbaktériumoktól. A felesleget a máj tárolja, a többiből pedig B12-vitamin segítségével szerotonin, illetve noradrenalin képződik.

Naponta 100-150 mcg-nyi mennyiséget kell elfogyasztanunk, melyet érdemes a búzacsírából, májból, parajból, szójababból, tojássárgájából, salátából, spárgából, lencséből, teljes őrlésű gabonából, brokkoliból vagy karfiolból fedezni, mivel ezek tartalmazzák a legnagyobb mennyiségben. Nagyon fontos tudni, hogy igen érzékeny vitamin, elpusztítja a fény, hő, még a szobahőmérsékleten való hosszabb tárolás is.

A B2-vitamin a kobalamin, mely nevét onnan kapja, hogy kobaltot tartalmaz. Nélküle az egyes anyagcsere folyamataink nem mennek végbe. Pedig ezek a szénhidrát-, zsír- és fehérjeanyagcsere reakciók számtalan életfolyamathoz elengedhetetlenek. Már elég csak megemlíteni azt, hogy a kobalaminra szükségünk van egész életünk során, hogy a csöntvelőben megfelelő mennyiségű vörösvértest képződjön. Vagyis ez a vitamin nagyban befolyásolja a növekedést. De emellett a b12-vitamin vesz részt az idegszövet képzésében is.

Ha nem jutunk elég B-vitaminhoz, akkor sápadtság, vérszegénység jelentkezik először: a páciens levert és kimerült és fáradékony. De jelentkezhet a hiány gyulladt nyelv, bizsergó végtagok és még akár bénulásos tünetek formájában is. A kobalaminok egy úgynevezett glikoproteinhez kapcsolódnak és így szívódnak fel.- tehát legtöbb esetben akkor alakul ki vitaminhiány, ha ez a protein nem képződik, így a táplálékban jelenlevő vitamin nem tud bejutni a szervezetbe.

Sajnos sokszor csak a 25%-a képes felszívódni. Ezt az anyagot a növények nem tartalmazzák, így csak állati eredetű táplálékkal lehet bevinni a szervezetbe, szóval nem éri meg vegetáriánusnak lenni. De persze ez sem teljesen igaz, hiszen normális körülmények között a tápláléknak nem kell kobalamint tartalmaznia, mivel a bélflóra naponta 20-szor annyit képes előállítani, mint a szükséges mennyiség. Viszont a bélből mindössze csak az anyag tizede képes felszívódni, a többi a vizelettel együtt távozik a szervezetből. Évente (!) körülbelül 1 mg-ot kell bevinni az egészséges szervezetbe, azonban a vérszegénységben szenvedő betegeknél ez a szám elérheti a 100 mg-ot is.

Az egész szervezetre kiterjedő erősítő, roboráló hatása van. És melyek azok az anyagok, melyekkel e vitamin segítségével roborálhatjuk a szervezetünket? Ilyen táplálk a máj, a vese, a velő, a tej és a tejtermékek, a haj, a tojás, a sör a káposzta. Arra azonban fontos figyelnünk, hogy ez a vitamin is – mint minden másik – hő hatására elpusztul, így a főzés során ezekből az élelmiszerekből a nagy részük eltűnik. Azonban jó hír, hogy már napi 2,5 dl tej vagy 3 tojás elegendő a hiánytünetek tartós megelőzésére.

A B2-vitaminról vagy más néven riboflavinról azt mondják, hogy a szervezetben nélküle semmi sem működik, hiszen a tiaminhoz hasonlóan ez is a szervezet energia-felszabadító folyamatait kontrollálja. A sejtlégzésben elngedhetetlen anyag és nagyon fontos szerep jut számára a vörösvértestek képzésében is. Ezenkívül ki kell emelnünk azt is, hogy a májat segíti a méregtelenítésben.

Riboflavin kell ahhoz, hogy az emberi embrió megfelelően fejlődhessen. Emellett ha megfelelő mennyiségben fogyasztjuk akkor elkerülhető a szürkületi vakság is, mivel fényvédő képességgel is rendelkezik. A B2-vitaminnak köszönhetjük, ha bőrünk egészséges, körmünk fényes és ép, hajunk puha és nem töredezett.

A B2-vitamin hiányától nem igen kell tartanunk, mivel ez az eset nagyon ritkán fordul elő. Ha mégis tartósan hiányzik a szervezetünkből, akkor először pszichikai tüneteket tapasztalunk: fáradékonyakká válunk és csökken a koncentrációs képességünk. Később a szájzug berepedezhet, a bőr nagyobb pikkelyekben leválik és vörös foltok jelennek meg rajta. A krónikus alkoholfogyasztás, az erős dohányzás, a fogamzásgátló tabletták szedése, emésztési zavarok és a vegetarianizmus is előidézhetnek B2-vitamin hiányt.

Viszont a B2-vitamint igen könnyen pótolhatjuk: a tej, a sajt, a tojás igen nagyszerű B2-vitamin forrás. De emellett sok riboflavint tartalmaznak a különböző húsok, a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, a máj, a vese, a hal és a leveles zöldségek is. Ha napi fél liter tejet elfogyasztunk, akkor már biztosítva van a szükséges B2-vitamin mennyiség.

De azért a B2-vitaminnal nem minden fenékig tejfel. Vigyázzunk arra, hogy ne adagoljuk túl, mivel a B2-vitamin nagy dózisú bevitele akár még köszvényt is okozhat. Ezenkívül meg kell említeni azt is, hogy bőséges fény és oxigén esetén szinte magához vonzza a szabad gyököket, melyek a vitaminmolekulákban robbanásszerűen képesek elszaporodni. Ezért olyan egyedüli a B-vitaminok között és nagy mennyiségben mérgező. Idősek ne egészítsék ki étkezésüket vele, mert a kelleténél nagyobb mennyiség elősegítheti a szürkehályogot. Azonban ezek a veszélyek éppen azért igen ritkán jelentkeznek, mert egy vízben oldódó vitaminról beszélünk, ezért a felesleget a vese képes kiválasztani.

A B1-vitamint tiaminnak is nevezik és legfőbb feladata az idegrendszer karbantartása. Tiamin szükséges ahhoz is, hogy szervezetünk lebontsa a szénhidrátokat, a cukrot és a keményítőt. Tiamin nélkül tehát nem tudnánk energiát nyerni az élelmiszerekből, ami végzetes következményekkel járna. Ez a vitamin képes tehát glükózzá alakítani a szénhidrátot, ami az agyunk számára is a fő energiaforrást jelenti. Vagyis ha megfelelő mennyiségű B1-vitaminhoz jutunk hozzá, akkor szellemi képességeink nagy mértékben javulhatnak. A tiamin az idegrendszer megfelelő működése mellett a szív és az izmok tökéletes működéséért is felelős. Ezenkívül képes még a fogműtétek utáni fájdalmat is enyhíteni.
A kolin hatását erősíti, mely anyag megakadályozza az idő előtti leépülést. A kolin oldja a feszültséget, biztosítja a szellemi frissességet. Ha nem jönne létre ez az együttműködés, akkor gondolataink csak nagyon lassan lépkednének egyik sejtről a másikig. Akár még Alzheimer-kórhoz is vezethet a a tiamin és a kolin hiánya.
Tehát a tiamin hiánya először az idegrendszer működésének zavarában mutatkozik meg. Először csak fáradtak és levertek vagyunk, kevésbé tudunk koncentrálni. Rendszeres zsibbadást érzünk a végtagokban, majd a láb izomzata egyre gyengébb lesz. Később komolyabb problémák is jelentkezhetnek: a tartós B1-vitamin hiány két tünetcsoportban nyilvánul meg. A szív és keringési rendszerben fellép működészavarban és az idegrendszer hibáiban. A beteg szapora szívverést, szívtájéki szorító érzést és fájdalmat tapasztalt. Ingerlékeny, fáradékony és szorongó lesz.

Persze a B1-vitamin könnyen pótolható, hiszen szinte az összes élelmiszerben megtalálható: a legfontosabb vitaminforrások a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, a sertéshús, a csirkemell, a burgonya, a legtöbb zöldféle, zöldborsó, korpa, tej, szárított élesztő, hántolatlan rizs. A főzés, sütés melege könnyen tönkreteszi a B1-vitamint. A B1-vitamin ellenségei a koffein, az alkohol, a tartósítási eljárások, a levegő, a víz, az ösztrogének. Vagyis aki dohányzik, iszik, sok cukrot fogyaszt annak több B1-vitaminra van szüksége. De a terhes, szoptató vagy fogamzásgátló tablettát szedő nők B1-vitamin szükséglete is nagyobb. Minden stresszállapotban, betegség, szorongás, trauma, műtét után a B-vitamin komplex felvételét növelni kell. Minden felesleges kiürül a vizelettel, a szövetekben vagy szervekben egyáltalán nem tárolódik.